Az árvíz idején a ködös éjszakai órákban élénk sárga pólót viselő csapatok lepték el a fővárost. Aztán ahogy felkelt a nap, még többet lehetett látni a budapesti utcákon, de főleg a Margit szigeten. Felhalmozott homokzsákokat és mentőcsapatokat, akik azon igyekeztek, hogy az évszázad legnagyobb áradása elől biztonságos helyre vigyék a menekülőket.
A Szcientológia Egyház önkéntes lelkészei alkották a mentőcsapatok egyik legbiztosabb pillérét, akik ügyes szervezőkészségükkel több napon keresztül osztottak be éjjeli és nappali műszakokat. Vezetőik gyorsan összeállítottak egy szervezési táblát a város történelmi részein zajló teljes mentési tevékenység számára, lehetőséget adva ezzel a kimerült mentési tiszteknek és vezetőiknek, hogy egy kis pihenéshez juthassanak, és a tevékenység ettől függetlenül a súlyos áradások végéig tovább folytatódhasson.
Az önkéntes lelkészek, akik a 2002-es nyári áradásokra is tettekkel reagáltak, az 1976-ban Dél Afrikában elindított
Az önkéntes lelkészi programokat a Szcientológia alapítójának, L. Ron Hubbardnak azok a megfigyelései indították el, hogy a társadalomban a szellemi értékek hanyatlása egyenes arányban van a bűnözés növekedésével, és ez fõleg a 60-70-es években vált nyilvánvalóvá. A program célja, hogy lelki megközelítésű megoldásokat kínáljon fel az emberi problémákra, és ez a program bármely felekezethez tartozó személy számára nyitva áll.bolygószintű hálózat alappillérét képezik. Ez a hálózat ma már szerte a világon 15 ezer önkéntest foglal magában.
A Szcientológia Egyház önkéntes lelkészei nagyon sokféle jártassággal rendelkeznek, melyek egytől-egyig a Szcientológia vallás alapjait képezik. Ennek következtében szinte minden helyzetben segítséget tudnak nyújtani baleseteknél, betegségek gyógyításában, sokkos állapot vagy veszteség leküzdésében, konfliktusok megoldásában, a gyerekek tanulási nehézségeinek kezelésében, stb. (Egyébként ahhoz, hogy valaki megtanulhassa és alkalmazhassa ezeket a jártasságokat, egyáltalán nem szükséges, hogy Szcientológia lelkész legyen.)
Az önkéntes lelkészi módszerek közül a leginkább használatosak az úgynevezett asszisztok (gyors segítség). Ezek azon az elven működnek, hogy a sérülés, baleset, érzelmi lehangoltság vagy sokk pillanatában a személy valószínűleg mentálisan visszahúzódik a sérült területtől vagy attól a környezettől, ahol a fájdalom vagy trauma érte. De azáltal, hogy ismét kommunikációba helyezzük a személyt a saját testével vagy a környezetével, az illetõ sokkal gyorsabban fog meggyógyulni vagy helyrejönni.
Az önkéntes lelkészeket leggyakrabban a saját közösségükben lehet megtalálni, ahol a sérülteken és betegeken segítenek, tanulási nehézségeken viszik át a gyerekeket, eltévelyedett fiatalokat visznek vissza a becsületesség útjára, vitás helyzeteket kezelnek otthon vagy a munkahelyeken, segítenek a barátaiknak életük jobb megszervezésében, és még számos más tevékenység közben.
Az elmúlt 15-20 évben azonban a természeti és az ember által okozott katasztrófák helyszínein voltak leginkább láthatóak – Bosznia háborúk sújtotta területeitől Törökország földrengésein át a szökőár sújtotta Pápua Új-Guineáig.
Az önkéntes lelkészi hálózat a 2001. szept. 11-én történt terrortámadás kapcsán nyert nemzetközi elismerést, amikor is közel 800 önkéntes heteken át dolgozott a New York-i mentési akciókban.
Miközben az önkéntesek mindenféle mentési akciókban vettek részt, alkalmazták az asszisztokat, hogy megkönnyítsék a stressz, trauma, fájdalom és veszteség kihatásait. Eredményességük a város vezetőinek hálás köszönetei révén magukért beszélnek:
„Önkéntes lelkészeitek szervezőkészsége, törődése és odaadása kivételes volt, nagyon nagyra értékeljük, és azok számára, akik részesültek a segítségükben, sokáig emlékezetesek maradnak” – írta a katasztrófa kezelésének heteiben Joseph Esposito, New Yorkváros rendõrfõnöke. – „Nem tudom eléggé hangsúlyozni az önkéntes lelkészek iránt érzett hálámat.”
Az önkéntes lelkészek száma folyamatosan növekszik, hogy a világ minden részén sikeresen tudjanak tevékenykedni.
Amikor például 2002 januárjában a Nyiragongo vulkán kitört Kongóban, és 60 méteres lávafolyammal borította el Goma városát, az országból és a szomszédos Rwandaból 150 önkéntes lelkész sietett a fél millió otthon nélkül maradt lakos segítségére.
Ausztráliában, ahol 2001 végén heteken keresztül tombolt a bozóttűz, az önkéntes lelkészek többezer tűzoltónak nyújtottak segítséget, több, mint 700 asszisztot adtak, és vízzel, élelemmel és más létfontosságú dologgal láttákel őket. A tűzoltók, a Vöröskereszt és egyéb segítő szervezetek mellett Új Dél-Wales vezetője egy Sydneyben tartott felvonulás keretein belül ismerte el munkájukat.
Az önkéntes lelkészek mindig ott segítenek, ahol épp a legnagyobb szükség van rájuk.
A legkülönbözőbb helyzetekben, nap mint nap kisebb nagyobb eredményeket érnek el, eleget téve ezzel az önkéntes lelkészek mottójának: „LEHET TENNI VALAMIT EZZEL KAPCSOLATBAN.”
