Nemzetközi hírek röviden

AZ EURÓPAI BÍRÓSÁGOK MEGERŐSÍTIK A SZABADSÁG GARANCIÁIT


Amint azt a történelem példázza, minden új vallási mozgalomnak meg kellett harcolnia „saját helyéért a nap alatt”. Az embereknek gyanúsak az új ötletek, a tradicionális vallások, a kormányok pedig nem tolerálják azokat, akik szerintük veszélyeztetik a status quojukat. Ez alól sem a Szcientológia, sem több más, a közelmúltban Európában alapított vallás nem kivétel. De a régmúlttól eltérően, amikor ezeket a csatákat tűzzel és vassal vívták, napjaink vitáit – szerencsére – a jog termeiben bírálják el, éspedig olyan törvények alapján, amelyeket a történelem tapasztalatai alakítottak ki. És ahol ezeket a törvényeket elfogadják, ott minden állampolgár emberi jogai megerősödnek. Éppen ezért szeretnénk bemutatni azokat az eredményeket, amelyeket ezen a téren a Szcientológia Egyház és más csoportok értek el.

 

Az Egyház elnyerte az adómentességet

A Szcientológia vallás természetére vonatkozó objektív vizsgálat rámutatott, hogy a vallás megérdemelten jogosult arra a bánásmódra, amelyet a kormány más vallási szervezetekkel kapcsolatban is tanúsít – ahogy ezt az Amszterdami Bíróság Harmadik Szenátusának döntése kimondja. Egyhangú döntésük, amelyet 2002. január 25-én hoztak, a Hollandiai Szcientológia Egyház helyzetére, írásaira és tevékenységeire kiterjedő intenzív vizsgálat eredménye volt.

A bíróság feladata volt megállapítani, hogy az Amszterdami Szcientológia Egyház megfelel-e egy nonprofit jellegű szervezet feltételeinek. Az ügy jegyzőkönyvei arról tanúskodnak, hogy ítéletük szerint a Szcientológia Egyház olyan szervezet, amely a társadalom általános jobbításáért tevékenykedik. Miután megvizsgálták a vallás alaptételeit és jótékonysági akcióit, a bíróság úgy döntött, hogy a Szcientológia Egyház célja az, hogy széles körben ismertté tegye vallását – ahogy ez az alapító okirataiban is szerepel -, továbbá az Egyház összhangban van testületi státuszával.

A bíróság hangsúlyozta, hogy az a szándék, miszerint a régi vallásokat az újaktól azzal a céllal kell megkülönböztetni, hogy megállapítsák, utóbbiak alkalmasak-e a vallási státusra, minden jogalapot nélkülöz. Ez az ítélet számos más ország bíróságának és adóhatóságának döntését is megerősíti.

 

A bíróság megvédi a jogokat a megkülönböztetési ügyekben

Franciaországban néhány döntés meghozatalával súlyos csapást mértek a kormány vallási megkülönböztetésére, ugyanis két közigazgatási bíróság is úgy döntött, hogy az az 1996-os parlamenti jelentés, amely feketelistára tett több, mint 170 kisebbségi vallási és filozófiai csoportot, minden jogi alapot nélkülöz, és így a városi hivatalnokok részérõl tett semmilyen megkülönböztetést nem igazol.

A szélsőséges politikusokból álló kis csoport által szerkesztett parlamenti jelentés szerepe az volt, hogy olyan korszakot készítsen elő, amelyet Franciaországban „vallásos McCarthyzmusnak” neveztek, és a nemzetközi emberjogi hatóságok részéről az ország széleskörű elítélését eredményezte.

Az első döntésben Rennes Közigazgatási Bírósága 2002. február 21-én arra kötelezte Lorient városát, hogy béreljen egy nyilvános termet a helyi Jehova Tanúinak. A város ugyanis visszautasította, hogy bármiféle hely bérlését engedélyezze, azzal igazolva álláspontját, hogy azt a leértékelő parlamenti jegyzőkönyvet idézte, amely szerint ez a vallás „szekta”.

A Közigazgatási Bíróság viszont úgy találta, hogy „Lorient város döntése, amely nem alapulhat a parlamenti jegyzőkönyvön, mivel az minden irányadó érvényességet nélkülöz, vitathatatlanul illegális.”

A bíróság továbbá azt is helytelenítette, hogy a városi tanács 8 hónapig elfektette Jehova Tanúinak az iránti kérelmét, hogy bérelhessenek egy termet, s mindezt csak azért, hogy utána is visszautasítsa a kérést. A bíróság azt is figyelembe vette, hogy mivel Lorient már 1991 óta adott bérbe termet Jehova Tanúinak, a városi tanács pálfordulása „a csoportok és egyesületek szabadságának súlyos korlátozását” jelenti.

A várost arra is kötelezték, hogy Jehova Tanúinak jogi kiadásaira 800 eurót fizessen ki.

A második esetben, 2002. május 30-án Poitiers Közigazgatási Bírósága érvénytelenítette a 2001 októberében La Rochelle városa által hozott ítéletet, amely visszautasította egy közösségi terem megnyitását, ahol Jehova Tanúi a helyi találkozóikat tartották volna. A város döntése, ahogy Lorient esetében is, arra az 1996-os parlamenti jegyzőkönyvre hivatkozott, amely ezt a vallástis a kisebbségi vallási és filozófiai csoportok feketelistájára tette.

A Közigazgatási Bíróság állásfoglalása szerint „Ez a jegyzőkönyv, amely minden jogi értéket nélkülöz, nem szolgálhat jogalapként” a város döntéséhez.

A bíró bizonyítékok hiányában megtagadta a politikai per lefolytatását

2002. július 26-án egy párizsi bíróság megakadályozta, hogy egy 13 éve tartó, a Szcientológia Egyház ellen irányuló, politikailag motivált ügy a bíróság elé kerüljön, mert megállapította, hogy az ügy 1989-es kezdése óta nem találtak olyan bizonyítékot, amely indokolná az eset további folytatását.

Az ügy – amelyet egyetlen elégedetlenné vált korábbi tag panaszai alapján kezdeményeztek – tovább volt lezáratlan, mint azt az elévülési törvény indokolta volna, és mindez annak ellenére történt, hogy semmilyen bizonyítékot nem találtak.

A francia Szcientológia Egyház szóvivőnője úgy nyilatkozott, hogy a döntés „egy nagyon régóta esedékes győzelem”, és az Egyház alig várja, hogy még több erőforrását fordíthassa számos közösség és társadalom jobbító programjaira.

 

A Német Legfelsőbb Bíróság megtiltotta a kormánypropagandát a vallási és filozófiai mozgalmak ellen

A Német Szövetségi Alkotmánybíróság a demokratikus szabadság új precedensét szolgáltatta 2002. július 30-án, amikor megtiltotta a kormány tisztviselőinek, hogy diszkriminációs propagandát folytassanak a vallásos és filozófiai mozgalmak ellen.

Ez a döntés, amely különösen az országban működő két kisebbségi vallási és filozófiai mozgalom – az Osho (korábbi nevén Bhagwan) és a Transzcendentális Meditáció – ellen folytatott negatív kormánypropaganda kapcsán vált szükségessé, kedvezően zárta le azokat a jogi csatározásokat, amelyek már 1989-90 óta folytak.

Felülbírálva az alsóbbrendű bíróságok döntéseit, az Alkotmánybíróság úgy találta, hogy a kormány olyan kijelentései, miszerint ezek a csoportok „destruktív kultúrát” és „álvallást” képviselnek, valamint megpróbálják “manipulálni tagjaikat”, valójában minden alapot nélkülöznek, és túlmennek a kormány által megengedhető kritika határain, illetve beavatkoznak a vallási szabadságjogokba.

A Szövetségi Alkotmánybíróság új döntése az ilyen sértő kormánytevékenységekkel szemben fontos és határozott megszorításokkal él, és azt az alapelvet támogatja, miszerint tiszteletben kell tartani mások hitét – mely tételen minden demokratikus kormány alapszik.

A vallásszabadság tiszteletben tartására utasítva

A Hamburgi Közigazgatási Fellebbviteli Bíróság 2002. július 12-ei határozatában kijelentette, hogy a Szcientológia Egyházat a Német Alkotmányban foglalt 4. paragrafus értelmében – amely a vallásszabadságról rendelkezik – meghatározott jogok és védelem illeti meg.

Ez a döntés az Egyháznak a Hamburgi Középfokú Járási Bíróság határozata ellen benyújtott fellebbezése eredményeképpen született. Ez a bíróság ugyanis előzőleg visszautasította, hogy speciális használati engedélyt adjon az Egyháznak egy sátor közterületen történő felállítására abból a célból, hogy nyilvános információs kiállításként szolgáljon a közönségnek a szervezet nemzetközi szintű önkéntes lelkészi programjáról.

A bíróság felismerte, hogy az Egyházat a 4. törvénycikk értelmében vallási szervezetként kell kezelni – ez a paragrafus garantálja a vallásszabadságot -, így a város nem hivatkozhat üzletszerűségre annak érdekében, hogy megtagadhassa a használati engedélyt. Ezért a bíróság úgy döntött, hogy a város köteles engedélyt adni minden olyan csoportnak, mint amilyen a Szcientológia is, mivel jogukban áll informálni másokat hitükről.

A bíróságok – miután a szélsőséges politikai megkülönböztetések ellenére felülvizsgálták a tényeket – Németország szerte ismételten megerősítették a Szcientológia vallási státusát és jogait.

Share :

Facebook
LinkedIn
Twitter
WhatsApp

Magazin cikkek

A vallásszabadság fekete napja magyarországon

Magyarországon 2011. július 12. sötét nap volt a vallásszabadság számára. Egy órával múlt éjfél, amikor egy a kommunista időket idéző törvényt fogadtak el. Napjaink Európájának

Mi a Szcientológia?

Magyarországon ez a leggyakoribb kérdés, amelyet a Szcientológiával kapcsolatban feltesznek. A világ néhány tekintélyes vallási szakértője megvizsgálta a kérdést, és meg is találta rá a

Tiszteld mások vallásos hitét

L. RON HUBBARD A türelem jó alapkő az emberi kapcsolatok építéséhez. Amikor valaki végigtekint azon a mészárláson és szenvedésen, amit a vallási türelmetlenség okozott az

Jogok mindenkit megilletnek

Mondhatjuk-e ma, a 21.században, hogy az évszázadok óta tartó harc az emberi jogokért sikeres? Hogyan értékeljük ezt a hosszú harcot, amikor csak az elmúlt évtizedben