„Adjatok emberjogot a népnek, az emberiség nagy, szent nevében, adjatok jogot…”

Írta Petőfi Sándor A nép nevében című versében.

Petőfi szabadságharcos öröksége tovább él a költészetében, amely igazán ott zeng minden magyar szívében, és a sokaság figyelmét erre a mély vágyra irányítja – a személyes szabadságvágyára, az igazságtalansággal és az elnyomással szemben.

Amint Berzsenyi Dániel is megfogalmazta: „…szabad nép tesz csuda dolgokat.” Ezek a szavak figyelemre méltóak és igazán pontosan kifejezik azt, hogy minden emberi lénynek vannak jogai, és az óhajtott szabadságot el lehet érni, csak körül kell nézni, és merni látni azt, ami a környezetünkben érzékelhető.

A világról alkotott képünket egyre inkább befolyásolja az a médiából áradó kaleidoszkóp-szerű adathalmaz, amely gyakran csak néhány részletet ismertet meg velünk, riasztó történeteket, hangokat, véleményeket – és mindezt számtalan csatornán sugározva, megfelelően csomagolva és bemutatva. Ez egy színes, de meglehetősen elferdített látvány a világról.

A zavart növeli, hogy a médiának vannak olyan képviselői, akik valójában veszélyes környezetet teremtenek. A világot a lehető legijesztőbb módon mutatják be, és úgy gondolják, hogy a nézőnek annyira aggódnia kell, hogy újra és újra ehhez a hírforráshoz kell fordulnia. Így a híreknek elvész az eredeti célja – az, hogy tisztességesen informálják a nagyközönséget arról, hogy mi az igazság – ehelyett naponta túlterhelnek minket médiaüzenetekkel.

A közbizalom visszanyerése érdekében a média dolgozóinak tiszteletben kell tartaniuk minden szabadon gondolkodó ember jogát arra, hogy megtudja az igazságot mindazokról az eseményekről, amelyek hatással vannak az életünkre, a társadalmunkra, a jövőnkre. Emellett ezeknek az embereknek segíteniük kell az emberi kapcsolatokat, és nem elidegeníteni az embereket egymástól. Meg kell védeniük, nem pedig megtagadniuk az emberi jogokat, valamint elő kell segíteniük, és nem megakadályozniuk a társadalmi változásokat.

Milyen szerepet kellene a mai médiának játszania abban, hogy ebben a bizonytalan világban a demokrácia és a gondolat szabadsága nem csak hogy fennmaradjon, hanem erősödjön és virágozzon?

Valódi céljának megvalósítása érdekében a médiának támogatnia kell és fenn kell tartania a társadalom szabadságát, amelyben az embereket függetlenül és becsületesen tájékoztatják. Közel négy évtizeden át a Szcientológia Egyház ezt a célt igyekezett támogatni egy egyedülálló kiadvány segítségével: az Ember és Szabadság (angolul Freedom) magazin terjesztésével.

A Freedom első megjelenése, 1968 óta olyan hangokat igyekezett eljuttatnia közönséghez, amelyek más módon nem jutottak volna el hozzá – az emberi jogok szószólóiról, társadalmi reformok elősegítőiről. Ma ez a hang 11 nyelven, 22 egymástól különböző kiadványban jut el az egyes országok közönségéhez. A Freedom kiadványainak közös üzenete, közös célja: az emberi jogok ügyének elősegítése.

Ezt a célt a Szcientológia Egyház Hitvallása alapozza meg, amely kimondja:

„Mi, akik az Egyházhoz tartozunk, hisszük, hogy… Minden embernek elidegeníthetetlen joga van szabadon gondolkodni, szabadon beszélni, szabadon leírni saját véleményét, valamint ellenezni mások véleményét, illetve írni vagy beszélni mások véleményéről…”

Az Ember és Szabadság új magyar kiadványa a társadalom egy olyan területét vizsgálja meg, amelyben az emberi jogok pusztán elérhetetlen álmok, és ahol a bűntények a mindennapi élet részei, ahol az etikai kódexek leírnak egy olyan ideális állapotot, amely csak azért van leírva, hogy az emberekkel elhitesse, hogy „minden rendben van”, ahol erős drog jellegű szerekkel elérik, hogy az emberek ne emlékezzenek egykönnyen arra, hogy milyen szörnyűségek történtek velük, és az igazságszolgáltatás sem mindig úgy működik ezekben az esetekben, ahogyan kellene.

Csak az igazság fényével, amit az elkövetőkre irányítunk, állíthatjuk meg a visszaéléseket, és csak hatékony és humánus tevékenységekkel fordíthatjuk meg a múltbeli brutalitás irányát, és tehetjük ezt az országot biztonságosabbá mindenki számára.

Szívesen vesszük véleményét és kérdéseit.

Üdvözlettel,
Ingrid Bratičaková

Szerkesztő