Üdvözlöm az Ember és Szabadság újabb példányának számával. Köszönjük nagyszámú olvasónknak az előző kiadványunkkal kapcsolatos biztató válaszokat, ahol is olyan társadalmi és emberjogi problémákkal foglalkoztunk, amelyek hatással vannak Magyarország lakóinak személyes szabadságára, boldogságára és jövőjére.
Azt a szerepet, amely a társadalom erkölcsi épségét óvta, hagyományosan a vallás töltötte be – ebből logikusan következik, hogy ahol az emberek szabadon választott hitét védelmezték és óvták, ott a vallások sokkal sikeresebbek voltak pozitív szerepük betöltésében.
Ez a szerep ma sokkal fontosabb, mint valaha. Olyan társadalomban, amely túlságosan ismeri a drogokkal és alkohollal való visszaéléseket, írástudatlanságot, erkölcstelenséget és kétségbeesést, 100 000 lakosból mintegy 68 követ el öngyilkosságot. Ez az ötödik legmagasabb arány a világon, és kétszer olyan magas, mint a legtöbb EU-országban – a Világ Egészségügyi Szervezetének 2002 júliusában kibocsátott jelentése alapján.
Nagyobb léptékkel mérve az ember az utóbbi néhány száz évben drasztikus változásokat élt meg. Társadalmi rendek látványos átalakulásainak volt tanúja. Nemzetek nyögtek diktatúrák igái alatt. Két világháború is gondoskodott róla, hogy az emberekbe nevelje a kegyetlenséget, a világbéke és biztonság hajszolása közepette a pusztítás fegyverei pedig háttérbe szorították Istent és a vallást.
Országunk alkotmányának 1990. évi IV. törvényének első paragrafusa kimondja: „A lelkiismereti és vallásszabadság mindenkit megillető alapvető emberi szabadságjog, amelynek zavartalan gyakorlását a Magyar Köztársaság biztosítja.” A törvény hangsúlyozza, hogy ezt a jogot nem az állam vagy más hatalom adományozza, és ettől senki semmilyen jogi, nemzetiségi, nyelvi vagy más megkülönböztetés révén nem fosztható meg. Ez a törvény teljesen megfelel az európai és nemzetközi normáknak – hogy a józan észt ne is említsük.
Ahogy azt a történelem leckéi ismétlődően mutatják, annak ellenére, hogy ezek a jogok megadatnak, folyamatos éberség – és ha szükséges – akció nélkül mégsem garantáltak.
Országunkban néhány politikus arra törekszik, hogy megcsorbítsa a vallásszabadságot. Szándékukat politikai állításokkal támasztják alá.
Ebben a kiadványban megosztjuk Önökkel a tényeket – a történet másik oldalát.
Ugyanakkor további adatokkal látjuk el olvasóinkat egyházunk társadalmi és emberjogi jobbító tevékenységeivel kapcsolatban. Politikai, gazdasági és személyes nyerészkedés miatt sajnos nagyon sok hamis adat és megoldás létezik ma társadalmunkban. Ha a legtöbb ma használt „megoldás” működne, akkor a problémák már nem lennének jelen, vagy legalábbis nem rosszabbodnának, ahogy manapság rosszabbodnak.
Ha mindannyian utánanéznénk, és ezekkel a szituációkkal kapcsolatban csak elfogulatlan és pontos adatokra támaszkodnánk, és ha csak azokat az adatokat használnánk, amelynek igaz és hatékony voltáról meggyőződtünk, akkor nagyon fontos lépéseket tennénk a társadalom jobbítása terén – és ezt a társadalmat büszkén hagyhatnánk gyermekeinkre és unokáinkra.
Az Ember és Szabadság számaival az a szándékunk, hogy ezt segítsünk lehetővé tenni.
Reméljük, hogy Ön is hasznosnak fogja találni kiadványunkat. Szívesen veszünk, ha véleményével megtisztel minket, és szívesen válaszolunk minden kérdésére.
Grózli Zoltán
szerkesztő
