Veér és az emberi jogok

Az akciók megsértik az EU normáit. Veér András és más politikusok figyelmen kívül hagyják az EU figyelmeztetéseit: „Ilyen törvények és ilyen praktikák nem engedhetőek meg”.

A magyarországi vallásszabadság visszaszorítására irányuló törvényhozási törekvések mögött Veér András, az aktív, és sokszínű politikai szerepvállalásáról elhíresült pszichiáter áll. Az ő ideológiai hátterének ismeretében (miszerint az ember kizárólag biokémiai gépezet, és sem Isten, sem szellemi tényezők nem léteznek) Veér vallásos csoportokkal szemben táplált ellenséges indulatai nem tekinthetők egészen meglepőnek.

Veér doktor javaslatai bíráló szavakat váltottak ki az Európai Unió és különböző emberi jogi szervezetek részéről, mivel azok ellentétben állnak az EU normáival és az EU vezetése által felállított irányvonallal. Az EU elnöksége 1999 végén az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) értekezlete során hivatalosan kiadott „Az Európai Unió állásfoglalása a hit- és vallásszabadság kérdésében” című jegyzékében bírálta először Magyarországnak egy ilyen törvény meghozatalára vonatkozó elképzeléseit.

A konferencia idején a Bulgáriában, Magyarországon és Romániában tapasztalható „hit- és vallásszabadságot diszkriminatív módon és szükségtelenül korlátozó törvényekre és gyakorlatra” utalva az EU állásfoglalása kijelenti: „Ilyen törvények és ilyen praktikák nem engedhetőek meg, ezeket hatályon kívül kell helyezni, vagy összhangba kell őket hozni a nemzetközileg elfogadott követelményekkel.”

Ezen követelmények közül a legfontosabb az Európai Emberi Jogi Konvenció 9. cikkelye, amely garantálja a vallásszabadságot, illetve a vallás és a hit szabad gyakorlását, és ezt kizárólag világosan körülhatárolt szükségesség esetén és csak törvényileg előírt módon lehet korlátozni. Az emberi jogi hatóságok véleménye szerint a magyar javaslatok intolerancián alapuló, képzelt „szükségesség”-ből táplálkoznak.

A Magyarországot is tagjai közé soroló Nemzetközi Helsinki Szövetség 2001-es jelentése pedig, amely „Az emberi jogok helyzete az EBESZ régiójában” címmel jelent meg, a következőket írja: „Az EU felhívja a figyelmet az állami semlegesség gyengülésére, kiemelve, hogy az állam szerepe a tolerancia előmozdítása”. Rámutat arra is, hogy a tervezett magyarországi korlátozásokat nem annyira a „vallási státusszal való visszaélés elleni hatékonyabb fellépés” motiválja, mint inkább a különféle vallásos meggyőződések elleni diszkriminatív és indokolatlan korlátozó tendenciák. Az állásfoglalás „párbeszéd és oktatás útján megvalósuló rugalmas és toleráns megközelítést” sürget.

Az Emberi jogok határok nélkül elnevezésű, az EU-nak, az EBESZ-nek és más hivatalos testületeknek jelentést tevő, vezető emberi jogi csoport véleménye szerint a magyar törvénytervezet nem egyeztethető össze az állami semlegességgel és az európai normákkal. Az említett normák különböző európai alkotmánybíróságok, legfelsőbb bíróságok és az Európai Emberi Jogi Bíróság határozatait foglalják magukban, amelyek az Európai Emberi Jogi Konvenció alapelveinek megfelelően tartják fenn az emberi jogok normáit.

Megfigyelők szerint a vallásokkal kapcsolatos magyarországi törvényhozási törekvések emberi jogokat sárba tipró tendenciái, amelyek nyilvánvalóan nem tartják tiszteletben az EU-normákat, más módon is megnyilvánulnak. Például, Veér Andrásnak, mint Mentálhigiénés Kormánybiztosnak éveken át tartó uralkodása idején országos botránynyá dagadt az emberi jogok megsértése a pszichiátriai osztályokon. Az Emberi Jogok Országgyűlési Biztosának a pszichiátriai intézetekben lefolytatott vizsgálatairól szóló jelentései, valamint az amerikai emberi jogi szakértők által kiadot ún. Rosenthal-jelentés szépítgetés nélkül tárták fel a magyarországi pszichiátriai osztályokon és intézetekben uralkodó, sokszor embertelen állapotokat.

1998 októberében így ír a Népszava: „A pszichiátriai osztályokon – semmibe véve emberi jogaikat – gyakran minden ok nélkül megalázzák és megbüntetik a betegeket.” Egy ombudsmani vizsgálat nyomán napvilágra került, hogy számos intézetben a legalapvetőbb emberi jogokat is megsértették: a betegeket „kalitka-hálós ágyban” tartva ketrecbe zárták, nem engedték meg, hogy telefonáljanak, gyakran még fürdeniük sem volt szabad.

Az elmúlt években nem egyszer panaszt nyújtottak be Veér Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézete (OPNI) ellen a betegek jogainak megsértése gyanújával. Emberi-jogi szervezetek által ugyancsak kivizsgálás alatt áll az OPNI-ba történő szokatlanul nagyszámú kényszerbeszállítások és a nagyarányú elhalálozásról szóló jelentések ügye is. Magyarországi emberi jogi aktivisták megállapították, hogy az EU emberi jogi normáinak minden megsértése, beleértve a Veér András által javasoltakat is, hátráltatják és ténylegesen veszélyeztetik Magyarország európai integrációját.

Share :

Facebook
LinkedIn
Twitter
WhatsApp

Magazin cikkek

A szélsőségesség botrányai

Nyilvánosságra került az igazság arról a szélsőséges francia testületről, amelyet az intolerancia modelljeként használtak Magyarországon. Franciaország bejelentette vallási kisebbségekre vonatkozó emberjogi politikájának megváltoztatását. Alig 4

Ugyanaz, bármilyen köntösben 

Magyarországon tovább folytatódnak a pszichiátriai visszaélések és a kezelések a technikai „fejlődés” ellenére is csak károkat okoznak.