A közelmúltban egy abszurd eset foglalkoztatta a német közvéleményt. Azt hihetnénk, hogy ilyen nincs manapság és Európában, de a vita arról szólt, hogy ki lehet-e zárni egy elektromos kerékpárok megvásárlására irányuló önkormányzati pályázatból bárkit, pusztán vallási hovatartozás miatt.

Képzelje el, hogy Debrecen vagy Szeged város önkormányzata kiírna egy pályázatot például lakossági telepítésű napelemek támogatására, és Öntől a pályázati lapon megkérdeznék, hogy ugye nem tagja egy bizonyos vallási közösségnek? Ön egyébként a pályázat összes többi feltételének megfelelne, de ha tagja ennek a vallási közösségnek, akkor nem kaphat támogatást napelemek vásárlására. Abszurd és hihetetlen? Sajnos pontosan ez történt a közelmúltban Münchenben az elektromos kerékpárok önkormányzati támogatása kapcsán.

Ahogyan korábban már beszámoltunk, a közigazgatási bíróságok elmarasztalták München városának diszkriminatív intézkedését, de végül 2022. április 6-án a német szövetségi legfelsőbb közigazgatási bíróság tett pontot erre a fogas(kerekes) kérdésre, amikor megerősítette az alsóbb bíróságok – a város önkormányzatát elítélő – határozatait.

A lipcsei székhelyű szövetségi közigazgatási bíróság állásfoglalása szerint

„az önkormányzat nem kötheti a környezetvédelmi politikai célok megvalósítását szolgáló pénzügyi támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez, hogy a kérelmezők nyilatkozatot nyújtsanak be, amelyben elhatárolódnak a szcientológiai szervezettől”,

és emellett kötelezte a várost, hogy a felperesnek a kérelmének megfelelően nyújtson finanszírozást az elektromos kerékpár megvásárlására.

A német Alaptörvény elvileg megvéd

A bíróság továbbá megerősítette, hogy az úgynevezett „hitvallási nyilatkozatok” megkövetelése az Alaptörvény 28. cikk (2) bekezdésének első mondata értelmében nem tartozik a helyi önkormányzat hatáskörébe.

Ha ilyen nyilatkozatot kérnek a pályázótól, és ennek megtagadása a finanszírozásból való kizáráshoz vezet, akkor az egyértelműen megsérti a német Alaptörvény 4. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt vallás- és hitszabadság garanciáját.

A budapesti Szcientológia Egyház közönségkapcsolati igazgatója, Lange László az eset kapcsán elmondta:

„A német szcientológusoknak komolyan kellett »pedálozni« az elektromos kerékpárokért és valójában a vallásszabadságukért is. Komolyra fordítva a szót, örömmel értesültünk a német bíróságok következetes gyakorlatáról az alapvető jogok védelmében. Reméljük, hogy ezen bírósági döntés a hatóságokat is arra készteti majd, hogy megérkezzenek a 21. századba.”