Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 74. évfordulója alkalmából több mint 30 előadó, a civil társadalom, a kormányok, a nemzetek feletti szervezetek, a tudományos élet és a vallási közösségek képviselői találkoztak Genfben.

Az összejövetel célja az volt, hogy az egybegyűltek feltárják a bevált gyakorlatokat és javítandó dolgokat az emberi jogok megvalósítása érdekében. Tették mindezt békés hozzáállással, egy olyan eseményen, melyet az ENSZ ECOSOC-nál különleges tanácsadói státusszal rendelkező két nem-kormányzati szervezet képviselt: a Diritti Umani e Tolleranza és a Fundacion Mejora. Mindkét szervezet az Együtt az Emberi Jogokért nemzetközi oktatási programot használja, amit a szcientológusok világszerte támogatnak.

A rendezvényt az Evangéliumi Világszövetség, a Szövetségek és Emberek a lelkiismereti szabadságért koordinációja és a Fundación Vida Grupo Ecológico Verde támogatta.

Ahogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 74. évfordulója véget ér, és elindulunk a 75. évforduló felé, egy olyan világgal szembesülünk, amely kisebb és harciasabb részekre oszlik, és ahol a párbeszéd és a beszélgetés művészete elveszik a fegyveres erőszakkal, a félelemmel és a gyűlölettel szemben.

A történelemnek ebben a pillanatában, amelyet az emberek közötti béke és megértés egyre növekvő hiánya jellemez, amikor az emberi jogok kihívásai napról napra felmerülnek, és amikor a párbeszéd és beszélgetés a fegyveres erőszaknak, a félelemnek és a gyűlöletnek köszönhetően elveszik, az ENSZ emberi jogi nyilatkozata továbbra is az egyik legfontosabb dokumentum, amelyet a világtörténelemben aláírtak, valamint a legáltalánosabb és legátfogóbb hivatkozás az emberi jogok területén. És annak ellenére, hogy a béke és a befogadás kulcsfontosságú eszközök, továbbra is rendkívül ismeretlen a lakosság, sőt még a tagállamok köztisztviselői előtt is, ami logikus alkalmazását még a mindennapi életben is akadályozza.

A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy „az emberiség minden tagjának jár az eredendő méltóság, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése, mert ez alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon”.

Hol tartunk tehát az emberi jogok megvalósításában? Mi volt eredményes? Hogyan tudnak az emberi jogok még inkább hozzájárulni a béke kultúrájának megteremtéséhez és széles körű elterjesztéséhez a társadalom minden rétegében?

A jövőre való tekintettel az előadások az államok és a civil társadalom bevált gyakorlatait vizsgálták, amelyek az emberek jóllétének és méltóságának javulását eredményezték.

A panelbeszélgetések az emberi jogok megvalósításával kapcsolatos 4 témára összpontosítottak, nevezetesen: 1) A fiatalok oktatása az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatáról, 2) Hit és emberi jogok, 3) „Kormányzati cikk, 18. – Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata és a béke” és 4) Emberi jogok és civil társadalmi tevékenységek.

A konferenciát két szervezet elnöke nyitotta meg, akik az eseményt is szervezték: Fiorella Cerchiara asszony és Ivan Arjona úr, valamint Dr. Kishan Manocha, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának Tolerancia és Megkülönböztetésmentesség osztályának vezetője és Őexcellenciája, Irénéo Namboka nagykövet, az AidO International alelnöke, az ENSZ emberi jogi tanácsadója, az ENSZ emberi jogi főbiztosának korábbi emberi jogi tisztviselője.

Ahogyan Dr. Manocha a nyitó panelbeszélgetésen fogalmazott, az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata:

„egy olyan dokumentum, amely mindannyiunkat arra szólít fel, hogy magasabb minőségben legyünk emberek, és akként cselekedjünk, hogy méltóak legyünk erre a névre. Számomra az egyetemes nyilatkozat soha nem vesztette el a varázsát. De ez a rendkívüli dokumentum nem az emberi fejlődés messziről csodálandó emlékműve, hanem arra való, hogy kisajátítsuk, hogy minden nemzedék magáévá tegye, ha úgy tetszik, akár egy tervezetet, hogy konkrét lépéseket tegyünk az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmében, egy jobb világ építésére irányuló folyamatos erőfeszítéseink során.”

Az első panel a „Fiatalok oktatása az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatáról” témakörrel foglalkozott, mivel ez olyan értékeket, meggyőződéseket és hozzáállást támogat, amelyek minden egyént arra ösztönöznek, hogy tartsák tiszteletben saját és mások jogait.

Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 29. cikkéről (felelősség) szóló közszolgálati közleményt megelőzően Fiorella Cerchiara asszony, az Associazione per i Diritti Umani e la Tolleranza elnöke, Laura Guercio asszony, a Perugiai Egyetem professzora, Valeria Antinoro asszony, az Associazione Sana Pianta elnöke, Simona Castellucci asszony, ügyvéd, az Associazione Sana Pianta alelnöke tartott előadást, továbbá Georgina Martinez Herrera asszony, PhD alkotmányjog és emberi jogok; Lorena Tapia Núñez asszony, ügyvéd, a Fundación Latinoamericana Sostenible elnöke; Joseph Sassou úr, az ACIDU (Association de la Conscience Illimitée pour le Devèloppement et pour l’Union) elnöke és Manuela Contucci asszony, a Spiritualità senza Frontiere alapítója is felszólalt.

A második panel a „Hit és emberi jogok” témájával foglalkozott. A ceremóniamester Lucas Swaine professzort idézte, amikor azt mondta:

„A gondolatszabadság a többi szabadságjog előfutára és szülője, beleértve a vallásszabadságot, a szólásszabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát. Ez a szabadság szinte minden más szabadságformának nélkülözhetetlen feltétele. Ritka eltérésekkel, ezen igazság átható felismerése nyomon követhető történelmünkben, politikai és jogi értelemben egyaránt.”

A gazdag panelbeszélgetés moderátora Eric Roux tiszteletes, az Egyesült Vallások Kezdeményezés (URI), a ma létező talán legnagyobb vallásközi hálózat európai megbízottja volt. A felszólalók között volt Wissam al-Saliby úr, az Evangéliumi Világszövetség (WEA) genfi emberi jogi irodájának igazgatója; Thinlay Chukki asszony, őszentsége a dalai láma képviselője, a Tibeti Iroda; Gursharan Singh, a Sikhi Sewa Society főtitkára; Dr. Lakshmi Vyas, az Európai Hindu Fórum elnöke; Ivan Arjona úr, a Szcientológia Egyház Közügyek és Emberi Jogok Európai Irodájának elnöke; és Boumediène Benyahia úr, iszlamológus, a Svájci Iszlám Szervezetek Koordinációjának (COIS) főtitkára és tudományos referense, az Ige Intézetének (Kalima) igazgatója, a béke nagykövete (UPF), a CRI-Voice of Victims egyesület főtitkára.

A harmadik panel „Kormányzati cikk, 18. – Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata és a béke” címmel, azzal foglalkozott, hogy egyes európai kormányok hogyan kezelik a gondolat-, vallás- és hitszabadságot, megemlítve néhány olyan jó gyakorlatot, amelyek segítenek közelebb kerülni a társadalmi béke érzéséhez, és hogy a mai globalizált társadalomban milyen egyéb szempontok vannak, amelyeken még lehet javítani.

Arjona úr bemutatta a panel moderátorát, Dr. Kishan Manochát, aki az EBESZ/ODIHR-nél betöltött szerepében mind a civil társadalom, mind a kormányzat, mind a nemzetek feletti szervezet szemszögéből látja ezt a kérdést. Olaszországból Maria d’Arienzo professzor asszony, aki a nápolyi „Federico II” Egyetem Jogi Tanszékének egyházi jogi, kánonjogi és felekezeti jogi professzora, valamint a vallási felekezetekkel kötött megállapodásokkal foglalkozó olasz tárcaközi bizottság tagja; Pasha Shah úr, a Brit Birodalmi Rend tisztje, az Egyesült Királyságból a Levelling Up, Communities and Local Government Department igazgatóhelyettese; Inés Mazarrasa asszony, a Pluralizmus és Együttélés (Együttélés) Alapítvány igazgatója, a spanyol elnökségi, parlamenti kapcsolatok és demokratikus emlékezet minisztériumának munkatársa; és végül Isabel Ayuso Puente asszony, ügyvéd, a Fundacion para la Mejora de la Vida, la Cultura y la Sociedad főtitkára, a 2015-ös Vallásszabadság Díj kitüntetettje.

A nap utolsó panelbeszélgetése az „Emberi jogok és a civil társadalom tevékenységei” volt. A nyitó panelen és az előző panelek során is nyilvánvalónak tűnt, hogy a civil társadalom által végzett munkára általában véve hatalmas szükség van, és az utolsó panel felszólalásai ennek tiszta bizonyítékai voltak.

Az előadók: Massimo Restivo úr, a United Planet Alapítvány alelnöke; Giulia Mazzoni asszony, ügyvéd, a United Planet Alapítvány tudományos bizottságának tagja; Dr. Alberto Zummo, a United Planet Alapítvány tudományos bizottságának tagja; Gianluca Piroli úr, a Rock NO war Egyesület küldötte; Cristina Simonini asszony, az Associazione „Per i Bimbi” elnöke; Jessica Avelar asszony, az Ammic
– Asociación Mujeres Migrantes en Italia – Migráns Nők Olaszországi Szövetségének elnöke; Marisol Chavez asszony, az Ammic alelnöke; Pascale Fressoz asszony, az Alliance Internationale pour les Objectifs de Développement Durable civil szervezet elnöke.

A ceremóniamester azzal zárta a rendezvényt, hogy

„az emberi jogok témája hatalmas jelentőségű, és most egy döntő fontosságú napot töltöttünk együtt a kérdés helyzetének vizsgálatával. Ötleteket, gondolatokat és terveket, valamint a jövőre vonatkozó aggodalmakat és reményeket osztottunk meg egymással. Megnéztük a jelenlegi és jövőbeli tevékenységeket, különösen azokat, amelyek a különböző típusú diszkrimináció és az emberi jogok minden formában megnyilvánuló megsértésének felszámolásával kapcsolatosak. Megosztottunk egy koncepcionális keretet a kormány és a civil társadalom együttműködéséből eredő, a dolgok helyrehozatalához vezető útról.”

Végezetül a különböző civil szervezetek megerősítették elkötelezettségüket a közös fellépések és kezdeményezések erősítése mellett, hogy az egyének tudatába kerüljenek jogaiknak és kötelességeiknek, hogy így kölcsönösen megbízhassunk egymásban. Mert a béke bizalmat is jelenthet, és ahogyan a humanitárius szabadságharcos, L. Ron Hubbard fogalmazott:

„Azon a napon, amikor teljesen megbízhatunk egymásban, béke lesz a Földön.”