A lelkészek és a bűneiket megvalló hívek közötti bizalmas kommunikáció védelme nagyon fontos ahhoz, hogy az emberek megbízhassanak lelkészükben és egyházukban, és feloldozást nyerhessenek.
Mi az a lelkészi titok? A lelkészi titok, gyónási titok, papi titok vagy angolszász kifejezéssel lelkész-bűnbánó kiváltsággal bíró kommunikáció (priest-penitent privileged communicion) olyan erkölcsi szabály, illetve jogszabályi védelem, amely megtiltja a nyomozati, hatósági vagy bírósági vizsgálatot
a papok, lelkészek vagy más hasonló vallási feladatot ellátó személyek és a gyülekezetük tagjai közötti bizonyos (szóbeli vagy egyéb) kommunikációra vonatkozóan.
Ez a szabály bizonyos kommunikációt bizalmasnak ismer el, amely így mentesül a máskülönben elvárt nyilvánosságra hozataltól (például egy tanúvallomás során). Számos jogrendszerben a vallási felekezetek egyházi tagjai (pl. lelkész, pap, rabbi, imám) és a velük bizalmasan konzultáló személy közötti bizonyos közlések a törvény szerint „kiváltságosak”, azaz csak és kizárólag a bűnbánó és
a vallási személyre tartoznak.
A lelkészi titoktartás védelme az egyik legalapvetőbb morális és jogi kiváltságon alapul, amely ugyanolyan erős vagy még erősebb, mint az ügyvéd és az ügyfél közötti titoktartás.
„2021. december 15-én az ausztráliai székhelyű Connor Court Publishing nevű vezető tudományos kiadóvállalat egy összefoglaló könyvet jelentetett meg Religious Confession and Evidential Privilege in the 21st Century [Vallási gyónás és bizonyítékon alapuló kiváltság a 21. században] címmel” – tudósított Eric Lieberman nemzetközi jogász, akit a könyv szerkesztői kértek fel arra, hogy a szcientológia ezzel kapcsolatos gyakorlatáról írjon. A cikk, amelyet az alábbiakban közlünk, a standleague.org portálon jelent meg:
A könyv 10 fejezetet tartalmaz, amelyek mindegyike bírák, vallástudósok és jogászok által név nélküli szakértői értékeléssel (peer review) készült, és amelyek a köznyelvben „lelkész-bűnbánó kiváltság” történetét, létezését, hatályát és alkalmazását tárgyalják több országot áttekintve – bár amint a fejezetekből egyértelműen kiderül, a kiváltság nem korlátozódik a katolikus egyházban lévő történelmi gyökerekre. A kiváltság különböző formái évezredek óta alapvető szerepet játszanak abban, hogy a vallások üdvösséget, megértést, sőt megbocsátást nyújtsanak azoknak, akik tévedtek, vétkeztek vagy akár bűncselekményeket követtek el, de mindazonáltal a jóra és igazságosságra vágyó emberiség részei. Az ilyen közlések bizalmas kezelésének biztosításával a kiváltság arra ösztönzi a férfiakat és nőket, hogy szembesüljenek hibáikkal, és a papság vezetésével igyekezzenek javítani viselkedésükön. Nehéz elképzelni olyan vallást, amely nem nyújt ilyen útmutatást és erkölcsi segítséget híveinek.
A könyvet Ausztrália egyik vezető vallástudósa, A. Keith Thompson, az ausztráliai Notre Dame Egyetem sydney-i jogi karának dékánja, valamint Mark Hill, londoni Királyi Tanácsos és a pretoriai Cardiff Egyetem jogászprofesszora ihlette és szerkesztette. A kötet előszava tartalmazza Rowan Williams, Canterbury korábbi érseke, valamint Thompson dékán úr alapos bevezetőjét. Ez most a vezető összehasonlító tanulmány egy olyan témáról, amely a vallási vezetők és a hívő emberek számára nagy jelentőséggel bír.
Nagy megtiszteltetés és felelősség volt számomra, hogy én írhattam a könyv utolsó fejezetét: „A lelkészi/plébánosi kiváltság mögöttes alkotmányos alapja az Egyesült Államokban és annak alkalmazása a szcientológia gyakorlatban”. Valamivel több mint egy évvel ezelőtt Thompson dékán úr felvette a kapcsolatot a Szcientológia Egyházzal, hogy érdeklődjön, érdekelné-e az egyházat az, hogy biztosítson számára egy olyan vallásszabadsággal foglalkozó tudóst vagy gyakorló szakembert, aki megvitatná mind a privilégium helyzetét és működését az Egyesült Államokban, mind pedig azt, hogy az hogyan befolyásolja a szcientológia vallás gyakorlását. Ügyvédként mindenkinél hosszabb ideje képviseltem az egyházat a vallásszabadsággal és autonómiával kapcsolatos ügyekben, ezért az egyház megkérdezte, hogy elvállalnám-e a projektet, és én készséggel beleegyeztem. Számos e-mailt és telefonhívást folytattam Thompson dékán úrral, valamint konzultáltam a szcientológia lelkészekkel a kiváltság belső alkalmazásának részleteiről. A folyamat több vázlaton ment keresztül, amelyet lelkes külső szakértői értékelés és további szerkesztés követett.
A könyv mostanra megjelent, és elérhető az Amazonon vagy a kiadónál ezen a linken.
Biztos vagyok benne, hogy a könyv óriási hasznára lesz a Szcientológiának és a vallásszabadság elveinek. Rendkívül örülök, hogy Thompson dékán úr felkereste az egyházat, hogy meghívja, hogy vegyen részt egy ilyen nemzetközi ökumenikus erőfeszítésben, és személy szerint megtisztelő, hogy lehetőséget kaptam arra, hogy részt vegyek ebben a munkában. Ez a projekt egy új módot jelentett arra, hogy segítsek a szcientológusoknak és magának a vallásszabadságnak az ügyében.
Eric Lieberman
Eric Liebermann a Harvard jogi karán végzett, az azóta eltelt 50 évben ügyvédi gyakorlatot folytatott. Az alkotmányos jogvitákkal, polgári jogokkal, valamint a nemzetközi joggal foglalkozik. Sok év alatt több mint 50 jogi ügyben képviselte a szcientológiai egyházakat, és több mint 20 fellebbviteli eljárásban nyert, többek között a Legfelsőbb Bíróságon is.