Vatikán óva int a vallási megkülönböztetéstől

Donáth László magyarországi evangélikus lelkész a magyar vallási törvény közelmúltbeli módosításának tervezetéhez fűzött kommentárjában a következőt jelenti ki: „A Megváltónak lehet joga különbséget tenni egyházak között, de a kormánynak vagy a miniszterelnöknek ehhez nincs joga.”

II. János Pál pápa ugyancsak felszólalt a vallási megkülönböztetés ellen, utalva egy hasonlóan elnyomó jellegű törvényre, amelyet Franciaországban fogadtatott el néhány saját érdekeitől vezérelt intoleráns, szélsőségesen vallásellenes személy.

A Szentszékhez akkreditált új pápai nagykövet, Alain Dejammet megbízólevelének hivatalos átvételekor a pápa beszédében teljes részt szentelt a vallásszabadságnak, ami a többi nyugati demokratikus állam nagyköveteinek felvételekor ugyancsak szokatlan témának számít. Ez különösen Franciaországra vonatkozott.

A pápa emlékeztette a nagykövetet, hogy „a vallásszabadság – a szó szoros értelmében – a legelső emberi jog”. Ez azt jelenti, hogy olyan szabadság, amelyet nem lehet kizárólag a magánszférára redukálni… „Hátrányosan megkülönböztetni vallásos hiteket, hiteltelenné tenni a vallásgyakorlatok bizonyos formáit nem más, mint a kirekesztés egyik fajtája, amely semmibe veszi az alapvető emberi értékek tiszteletét, és végső soron gyengíti a társadalom stabilitását, ahol pedig a gondolatok és cselekedetek sokféleségének, valamint jótékony és testvéries magatartásnak kellene jelen lennie. Ez a feszültség, az intolerancia, az ellenállás és a gyanúsítgatás légkörét alakítja ki, amely légkörben a társadalmi béke nem tud kialakulni.”

2001-ben a Vatikán által szponzorált katolikus szervezet, az „Aid to the Church in need” (ACS) a vallásszabadságról szóló éves jelentésében elítéli Franciaországot a keresztények üldözése miatt. A La Stampa olasz napilapnak adott interjújában Attilio Tamburrini, az ACS római kirendeltségét képviselve, nyíltan kiállt „a keresztények üldözése ellen” bárhol a világon, különösen az iszlám országokban, de Kínában, Kubában, Indiában és Franciaországban is.

Az ACS szóvivője szerint Franciaország, a „szektaellenes” tevékenységén keresztül egy „világi humanista inkvizíciót” vezet be. Tamburrini szerint a kisebbségi vallások elleni új törvény megengedi a kormánynak, hogy „eszméket büntessen meg”.

Share :

Facebook
LinkedIn
Twitter
WhatsApp

Magazin cikkek

Veér és az emberi jogok

Az akciók megsértik az EU normáit. Veér András és más politikusok figyelmen kívül hagyják az EU figyelmeztetéseit: „Ilyen törvények és ilyen praktikák nem engedhetőek meg”.

A New York-i túlélés története

Azt hallottam, hogy augusztusban megjelent John McCole tűzoltó-hadnagy könyve. Amikor az év elején találkoztam vele New Yorkban, azt ígérte, hogy addigra befejezi. Ez a könyv

A drog-probléma megoldásához közös cselekvésre van szükség

A legijesztőbb veszély ma Magyarországon is – nem csak a világ távoli részein – a drogok rendkívül gyors terjedése.

Statisztikák szerint a 18 és 34 év közötti magyar népesség 20.1%-a használt már valamilyen illegális kábítószert. A 9-11. osztályosok mintegy ötöde kipróbált már valamiféle illegális szert vagy inhalánst.

A kábítószerek nemcsak a testre vannak romboló hatással, hanem az egész személyiségre. Eltűnik a jó és a rossz megkülönböztetésének képessége, és az egyén eredeti etikai-morális értékítéletei megszűnnek, átveszi helyüket egy másik értékítélet, melyet a drogok diktálnak. Mivel a rendszeres kábítószerhasználat aláássa az emberi képességeket, hamar eljön az a pillanat, amikor a droghasználó nem képes becsületes módon pénzt keresni szokásának fenntartására. Nagyon gyakran tolvajjá, erőszakos bűnözővé válik, illetve a legkönnyebb út az, hogy maga is terjesztő lesz.