A firenzei bíróság jelentős jogi és erkölcsi győzelmet aratott az európai vallásszabadság védelmében, amikor a Soka Gakkai, egy új, buddhista alapú vallási mozgalom javára döntött. Az ítélet megerősítette, hogy minden vallási közösségnek joga van hitelveit gyakorolni és rágalmazó támadásoktól mentesen működni.

Az emberi jogok és a vallásszabadság témájában a Bitter Winter nemzetközi online magazin számolt be az ügyről július 25-én „Az olasz szektaellenes egyesületet 35 000 euró kártérítésre ítélték a Soka Gakkai becsületsértéséért” címmel. A cikket Massimo Introvigne olasz vallásszociológus, a Bitter Winter főszerkesztője írta.

A hír szerint a bíróság 2025. június 16-án úgy döntött, hogy az olasz Szekták Áldozatainak Szövetsége (AIVS), ami egy vezető szektaellenes szervezet, és két kulcsfigurája 35 247 euró kártérítést köteles fizetni a Soka Gakkai olasz közösségének rágalmazásáért. Ez az ítélet nem csupán egy konkrét konfliktus jogi megoldása, hanem emellett jelentős precedenst is teremt minden olyan kisebbségi vallási csoport számára, amely szektaellenes szervezetek révén diszkriminációval szembesül.

Ennek az ügynek a középpontjában egy mélyreható és gyakran figyelmen kívül hagyott kérdés áll: a nyelv ereje a békés hitrendszerek marginalizálására, stigmatizálására és kriminalizálására. A bíróság kifejezetten megállapította, hogy a Soka Gakkai leírására használt „seta” kifejezés – az olasz „szekta” megfelelője, amelynek erős pejoratív jelentése van – ismételt használata nemcsak helytelen, hanem önmagában is rágalmazásnak minősül.

Ez az ítélet követi az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2022-es Tonchev kontra Bulgária ügyben hozott döntését is, amely kimondta, hogy az ilyen jellegű megfogalmazások ellentétesek a vallási szabadságjogokkal, és nem tartoznak a véleménynyilvánítás védett körébe.

Ennek következményei mélyrehatóak. Kihívást jelent az egész Európában mélyen gyökerező gyakorlat számára, melynek során a szektaellenes szervezetek gyakran érzelmileg töltött nyelvezetet használnak fegyverként a vallási kisebbségek deligitimizálására. Ez azt is jelzi, hogy a bíróságok egyre inkább hajlandóak elismerni, hogy az ilyen retorika nem egyszerű szabad véleménynyilvánítás, hanem káros rágalmazás, amely aláássa a közbizalmat, és előítéleteket szít a törvényes vallási szervezetekkel szemben.

A döntés rávilágít a Szekták Áldozatainak Szövetsége (AIVS) ténybeli állításainak gyengeségére is. A leginkább felkavaró vádak között szerepelt az az állítás, hogy a Soka Gakkai az Intesát – az olasz kormánnyal kötött hivatalos megállapodást, amely jogi elismerést és hozzáférést biztosít az állami forrásokhoz – Matteo Renzi volt miniszterelnök megvesztegetésével szerezte meg. A bíróság ezt az állítást nemcsak alaptalannak, hanem ténylegesen lehetetlennek találta, mivel a jogalkotási folyamat Renzi miniszterelnöksége előtt kezdődött, és politikai vonalakon átívelően támogatták, beleértve a kormányzattal ellenséges erőket is. Ez a fajta alaptalan állítás jellemző azokra a taktikákra, amelyeket egyes szektaellenes szereplők alkalmaznak, akik inkább burkolt utalásokra és összeesküvés-elméletekre támaszkodnak, mint ellenőrizhető tényekre.

Ezenkívül az Szekták Áldozatainak Szövetsége (AIVS) pénzügyi átláthatatlansággal vádolta a Soka Gakkait, különösen az adófizetők által kijelölt állami források felhasználása tekintetében. Ebben az esetben is a bíróság a vádakat teljesen hamisnak találta, megjegyezve, hogy a Soka Gakkai pénzügyi jelentései példamutatóak, még akkor is, ha más, hasonló megállapodásokkal rendelkező vallási csoportokéval hasonlítjuk össze őket. Ez az átláthatóság aláássa az AIVS vádjainak minden racionális alapját, és rávilágít a kampányuk mögött rejlő destruktív szándékra.

Talán a legaggasztóbb cselekmény egy olyan YouTube-videó terjesztése volt, amely a Soka Gakkai szent tárgyának, a Gohonzonnak az elégetésére buzdított, arra hivatkozva, hogy az „rossz szerencsét hoz”. A bíróság ezt már nemcsak rágalmazásnak, hanem vallási gyűlöletkeltésnek minősítette, amely messze túlmegy a valláskritika elfogadható határain.

A firenzei bíróság döntését a pluralizmus, a méltóság és az együttélés védelmeként kell üdvözölni. Egy olyan korban, amikor a vallási kisebbségek továbbra is ki vannak szolgáltatva a társadalmi és jogi kirekesztésnek, ez az ügy megerősíti, hogy nekik is joguk van a rágalmazás, a becsületsértés és a gyűlölet elleni jogi védelemhez. A Soka Gakkai – és tágabb értelemben minden elismerésre vágyó vallási közösség – számára ez az ítélet több mint puszta kártérítés; ez megerősítés. Európa számára pedig egy újabb lépés a szabadság, a tolerancia és az igazságosság irányába – minden ember számára.