Az Ernst Rüdinről szóló nemzetközi emberi jogi próbaper döntését a legmagasabb rangú és legtapasztaltabb bírák hozták meg. A tárgyalás azonban nem valódi bírósági ügy volt, hanem egy fiatal vezetők számára szervezett oktatási program része, melyet a Social Excellence Forum szervezett az ENSZ New York-i székhelyén. Az esemény az ENSZ holokausztról szóló felvilágosító programja keretében zajló, 2023-as holokauszt-emlékév része volt.

Egy elképzelt tárgyalóteremben tíz országból harminckét 15–22 év közötti diák, a világ különböző nemzetiségeinek, vallásainak, etnikumainak és meggyőződéseinek sokszínűségét képviselve, a náci faji higiénia „atyját”, a lelkes náci Ernst Rüdint hallgatta ki – akinek személyét egy színész mutatta be. A pszichiáter, genetikus és eugenikus Ernst Rüdin mérhetetlen mennyiségű szenvedésért és halálért volt felelős az 1930-as és 40-es években.

A fiatal jogászok a következő kijelentéssel vezették be a próbapereket:

„A ma perbe fogott férfi még soha nem állt bíróság előtt. Soha nem kellett felelnie az általa elnézett és elősegített gyilkos tettekért, és soha nem kellett szembenéznie a nácik népirtó politikájának támogatásában játszott szerepének következményeivel – részben az akkori bizonyítékok hiánya miatt, amelyekkel most rendelkezünk, részben pedig a vád stratégiájának köszönhetően.”

Megjegyezték továbbá, hogy bár ez a tárgyalás akkoriban nem történt meg, és az Ernst Rüdint alakító férfi egy színész, Ernst Rüdin nagyon is valóságos volt. És bár „soha egyetlen darab tényleges tudományos bizonyítékot sem talált a »faji higiénia« ideológiájának alátámasztására, nem habozott azt az orvostudomány teljes erejével, hírnevével és tekintélyével hirdetni” személyes elfogultsága szolgálatában.

Rüdin segített megfogalmazni az 1933-as náci „örökletes betegségekkel küzdő utódok megelőzéséről szóló törvényt”, amely 1934 és 1939 között mintegy 400 000 német kényszersterilizálását legalizálta, és dolgozott a végrehajtásán is. Rüdin közreműködött az úgynevezett „T4-program” – a nemzetiszocializmus (nácizmus) alatt elkövetett első tömeggyilkosság – végrehajtásában. Közvetlenül részt vett a gyermekek megölésében, hogy post mortem kutatásokat végezzenek. A törvény egy kiskapuja miatt Rüdint soha nem vonták felelősségre bűneiért.

Amikor megkérdezték, hogy miért tartanak ma, mintegy 70 évvel a tényállás után próbapereket, a válasz az volt, hogy az Ernst Rüdin által elkövetett igazságtalanságok feltárása révén helyreáll az igazságosság egy formája – az igazságosság az, hogy elismerjük a náci Németországban történt események megdönthetetlen tényeit, az elkövetők és a kollaboránsok személyét, és soha nem feledkezünk meg az áldozatokról. Hozzátették:

„Egyértelmű és világos üzenetet kívánunk közvetíteni a világ minden lakója számára, hogy az emberiségnek több generáción átívelő emlékezete van, és azokra, akik megsértették mások emberi jogait, még sok évtized elteltével is emlékezni fognak, és bíróság elé kerülnek.”

A második világháború után Ernst Rüdin – akit a 20. század első felében a német pszichiátria, genetika és eugenika egyik meghatározó alakjának tartottak – azt állította, hogy ő tudós, és nem politikus, tehát ártatlan. Hittek neki, denazifikálták és névleges párttaggá minősítették. A pszichiáter, aki segített kidolgozni a náci tömegsterilizációs törvényt, és kulcsszerepet játszott több mint 300 000, életre méltatlannak ítélt ember meggyilkolásában, 1952-ben szabad emberként, nyugdíjasként halt meg.

A Nemzetközi Próbaper háromtagú bírói testületét a legmagasabb szintű tapasztalattal rendelkező, elismert és kipróbált bírák alkották. Az elnöklő bíró Angelika Nussberger tiszteletbeli bíró, az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi alelnöke, Silvia Fernández de Gurmendi tiszteletbeli bíró, a Nemzetközi Büntetőbíróság (nyugalmazott) elnöke, valamint Elyakim Rubinstein tiszteletbeli bíró, az izraeli Legfelsőbb Bíróság korábbi alelnöke volt.

A fiatal vád- és védőügyvédek többórás tárgyalását követően a bírák tanácskoztak, és Ernst Rüdint bűnösnek találták az alábbiakban:

1. Emberiesség elleni bűncselekményekre való felbujtás, azaz gyilkosság, megsemmisítés, kínzás és üldözés.
2. Felbujtás, valamint a sterilizáció emberiesség elleni bűncselekményének közvetlen előidézése.
3. Bűnszervezetekben való tagság (Német Neurológusok és Pszichiáterek Szövetsége) a Nürnbergi Alapelvek 9. és 10. cikke szerint.

A fiatal pereskedők megjegyezték:

„Ma úgy gondoljuk, hogy igazságot szolgáltattak, mert Rüdin saját ártatlanságáról szóló hazugsága minden kétséget kizáróan hamisnak bizonyult.”

Megjegyezték továbbá:

„Mi, a világ minden tájáról érkező fiatal vezetők nem csak azért vagyunk itt, hogy helyreállítsuk a történelmi igazságszolgáltatást; azért vagyunk itt, hogy változást hozzunk, inspiráljunk, hatást gyakoroljunk. Hogy figyelmeztessünk a rasszizmus minden formájának veszélyére, és az emberek fogyatékosság, vallási hovatartozás, genetikai vagy etnikai hovatartozás, vagy bármilyen más önkényes ok alapján történő osztályozásának és megkülönböztetésének szörnyű következményeire.

Azért vagyunk ma itt, mert fontos számunkra, hogy a világ felismerje és tiszteletben tartsa mindannyiunk sokszínűségét és egyediségét, és hogy mindenkit arra ösztönözzünk, hogy erősítsék a nemzetközi szolidaritást az emberi jogok védelme érdekében.

Hiszen mi együtt egy élő emberi család vagyunk.”

Szerző: Torsten Hjelmar

Forrás: EuropeanTimes.News
Képek forrása: THIX Photo