Egy különleges est keretében találkozott a múlt és a jövő: afrikai történetek, emberi jogi eszmék és a változás reménye. Egy könyv, egy gyerekkori álom, egyetlen döntés vagy jótett lehet az a csepp, amely elindítja a hullámzást és az összefogás erejével olyan óceánná duzzad, amely akár képes megmenteni a gorillák élőhelyét.

Nelson Mandela 107. születésnapja alkalmából került megrendezésre a Fiatalok az Emberi Jogokért Magyarország szervezésében 2025. július 15-én az „Afrikai missziók és kalandok nyomában” című esemény, amelynek a Szcientológia Egyház adott otthont dísztermében. Mandela 67 éven át küzdött a szegénység ellen és az emberi jogokért, munkásságával a tolerancia és elfogadás ikonikus alakjává vált, amelyért Nobel békedíjat kapott.

Az estet megnyitó házigazda adta át a rendezvény legfontosabb üzenetét a Mandela életműve előtt 67 percnyi figyelemmel tisztelgő közönségnek: az emberi jogok ott kezdődnek, amikor valaki felelősséget vállal másokért – önkéntesként, segítőként, de legfőképp emberként. A rendezvény előadói maguk is több éve önkéntesként dolgoznak a különböző társadalmi projekteken.

„Az önkéntesség nagyon jó lehetőséget ad arra, hogy az ember belelásson a valós afrikai életbe és ezáltal a sztereotípiákon túl valódi tapasztalatokat szerezzen” – mondta Papp Zoltán, az első előadó, akinek gyerekkori álma vált valóra, amikor 2017-ben egy szervezett humanitárius túra keretében Tanzániába utazott.

A műszaki érdeklődésű önkéntes fiatalember tudatosan kereste a lehetőséget, hogy segíteni tudjon a fekete kontinensen. Ennek eredményeként egy iskola számára padok, székek készültek, miközben lehetősége nyílt kapcsolatot építeni a helyi közösséggel és az iskola tanáraival, amelyekből tartós barátságok születtek. Mégis, amire a legbüszkébb, az a második látogatása során elkészített speciálisan afrikai terepre tervezett háromkerekű teherbicikli prototípusa, amelyet helyi vállalkozók és kreatív, tanulni vágyó fiatalok segítségével fejlesztett, és amelyet az első látogatásakor támogatott iskola használhatott.

Az előadás során számos kép került vetítésre: a műhelymunkáról, a helyi vállalkozókról, a nyílt utcai műhely poros, szegényes körülményeiről, valamint a papucsban és pólóban vasat fűrészelő gyerekekről. Ezek a sokszínű fotók együttesen olyan élményt nyújtottak, mintha egy pillanatra az afrikai utcákon járnánk.

„Van egy nagyon fontos dolog, hogy soha, de soha nem szabad feladni az álmaidat és akkor megtalálhatod az utadat ahhoz, hogy valóra is váljanak” – mutatta be Kádár András, a Jane Goodall Intézet főtitkára az alapító, Jane gyerekkorának egyik tanító üzenetét.

Dr. Jane Goodall az 1960-as években kezdte meg Afrikában a vadon élő csimpánzok megfigyelését. Kutatásai során felfedezte, hogy a csimpánzok eszközöket készítenek, vadásznak, sőt stratégiát dolgoznak ki a zsákmányuk elfogására. Ezzel bizonyította, hogy a csimpánzok gondolkodnak és az emberhez sokkal közelebb állnak, mint azt korábban hitték.

A ma 91 éves Jane példaképként tekint Nelson Mandelára, aki elkötelezett környezetvédelmi aktivistaként a mai napig táplálja az azóta már valóra vált gyerekkori álmát azzal, hogy világszerte – 27 országban, köztük Magyarországon is 2010 óta – arra inspirálja elsősorban a fiatalokat, hogy tegyenek azért, amit szeretnek, és védjék meg a környezetüket, az állatokat, a növényeket és minden élőlényt.

Jane Goodall egyik kutatótársa, Dian Fossey a hegyi gorillák védelmének szentelte életét Afrikában – munkája nyomán természetvédelmi őrség alakult előbb Kongóban, majd Ruandában, ahol ma már egy kutatóbázis is működik. Tevékenységéről a Gorillák a ködben című film készült.

Kádár Andrásra mély hatást gyakorolt a film és elhatározta, hogy ő maga is aktívan részt vesz a gorillák megmentésében. Ezen az úton találkozott a Jane Goodall Intézet egyik kezdeményezésével: a mobiltelefonok gyűjtésével, amelynek célja az újrahasznosítás révén csökkenteni a természetpusztítást. Önkéntesként ismerte meg, hogy az elektronikai eszközök előállításához szükséges ércet gyakran a gorillák élőhelyén, az őserdők mélyén bányásszák – ezzel közvetlenül veszélyeztetve a túlélésüket. Szívügyévé vált a kampány, a „Passzold vissza tesó!”, amelynek keretében eddig 9 tonna használt mobiltelefont gyűjtöttek össze újrahasznosításra a lakosságtól.

A hősök köztünk élnek – ezt mi sem bizonyítja jobban, mint Kádár András története. 2019-ben, amikor először járt Afrikában, hogy testközelből láthassa a gorillákat, ellátogatott egy tó partján fekvő iskolába, ahová a gyerekek nap mint nap csónakkal érkeztek. Helyi összefogással húsz stég épült, biztonságosabb hajókat készítettek, és elindult az úszásoktatás – mindez egyetlen ember kezdeményezéséből.

„Az a fontos, hogy ne fussunk el a problémák elől, hanem velük szemben, akár összefogva, együttműködve tudjuk elérni, hogy bármilyen élőlény boldog legyen”- zárta elképesztő előadását András.

Az ilyen történetek emlékeztetnek arra, hogy az egyéni kezdeményezések messze túlmutatnak egyetlen ember tettén: közösségeket mozdítanak meg, és valódi változást indíthatnak el.

„Az emberi jogok története” című kisfilm levetítése rávilágított arra, hogy bár az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948-ban megszületett, ezek a jogok a világ számos pontján máig nem valósulnak meg, és gyakran nem érvényesülnek a gyakorlatban.

Ezt követően Rajkay Emőke, a Fiatalok az Emberi Jogokért Alapítvány magyarországi vezetője vette át a szót. Beszédében hangsúlyozta:

„Nelson Mandela és más emberi jogi hősök óriási munkát végeztek, de még mindig van teendőnk – ezért is dolgozunk mi is az emberi jogok oktatásán, Magyarországon és nemzetközi szinten”.

Fontos tudatosítanunk, hogy az emberi jogok nem csupán távoli országok problémái – ezek a kérdések Magyarországon is jelen vannak. Idehaza is szembesülünk olyan súlyos jelenségekkel, mint a családon belüli erőszak vagy a jogok félreértelmezése – például amikor egy diák a szólásszabadságra hivatkozva sérteget másokat.

A Fiatalok az Emberi Jogokért Alapítvány programja különösen szorosan kapcsolódik az afrikai kontinenshez: Dél-Afrikából indult el, ahol az alapító pedagógusként, saját tapasztalataiból kiindulva hozott létre egy olyan oktatási rendszert, amely a fiatalok nyelvén, érthetően és játékosan mutatja be az emberi jogokat.

A program számos gyakorlati eszközt kínál tanároknak és diákoknak egyaránt – többek között társadalmi célú kisfilmeket, kis füzeteket, online tanfolyamokat és egy komplex tanári oktatócsomagot, amely segíti az emberi jogok megértését és alkalmazását a mindennapokban. A fenti eszközök ingyenesen elérhetőek a különböző szervezetek számára, köszönhetően a Szcientológia Egyháznak. A Fiatalok az Emberi Jogokért nemzetközi program megalakulásakor a Szcientológia Egyház a cél mögé állva vállalta, hogy világszinten ingyenesen nyomtatja az anyagokat a program számára, ezzel biztosítva, hogy mindenki számára elérhető legyen.

Az önkéntesség szelleme már gyermekkorban is megmutatkozhat – erre jó példa az alapítvány kreatív rajzpályázata, amelynek nyomán a gyerekek összefogtak: adományt gyűjtöttek és műsorokat szerveztek beteg társaik megsegítésére.

Egy megható felismeréssel zárult az ünnepség egyik megszólalójának üzenete: az emberi jogok ismerete és alkalmazása az, ami igazán emberré tesz minket. A siker mögött nem csupán egy inspiráló személyiség és egy erős kezdeményezés áll, hanem azok az elkötelezett emberek is, akik – akár otthon, akár a háttérben – önzetlenül végzik munkájukat.

Az est zárásaként az autentikus afrikai zenekar, a Serengeti Troupe színes ritmusaival és táncával hozta el Afrika kultúrájának erejét és örömét, közösségi élménnyé varázsolva az estét.

Szerző: Fenyves Zsuzsanna
Forrás: Egy Toleránsabb Világért Alapítvány