Közel 2500 évvel ezelőtt egy Pheidippides nevű futó 42 kilométert futott Marathon faluból Athénba egy fontos győzelem hírével.

Idén több mint 5200 magyar vett részt egy, a Maraton hagyományán alapuló eseményben – a 2005-ös Drogmentes Magyarországért Maratonban.

A 42 napos, több mint 2000 kilométeres futáson részt vevő sportolók nagyon jó híreket hoztak a társadalomnak: „Lehet valamit tenni a drogok ellen – és a droghasználat fölötti győzelem karnyújtásnyira van.”

Nagyon sok nemzeti vezető és elismert sportoló továbbította ezt az üzenetet, aki azért csatlakozott a maratonfutókhoz, hogy iskolákban, szélesebb körű rendezvényeken felszólaljon a drogok ellen.

Dr. Túrós András altábornagy, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke, tanúja volt a droghasználattal kapcsolatos bűn és halálesetek növekedésének. „Egykori rendőrtábornokként – mondta – tudom, milyen veszélyeket rejt a kábítószer, a kábítószer-fogyasztás a felnövekvő fiatalságra.Ezen túl a drogok egészségkárosító hatása, a közösségellenes megnyilvánulások kezelhetetlensége olyan mérhetetlen kárt okoz, amely ellen minden tisztességes embernek fel kell lépnie.”

Így Túrós altábornagy fáradhatatlan támogatója lett a 2005-ös Drogmentes Magyarországért Maratonnak. „Nagyon büszke vagyok, hogy egy ilyen erőfeszítést támogathatok – nyilatkozta. – Azért vállalom el a védnökséget, mert felelősséget érzek a jövő fiatalságáért.”

Sokakkal együtt az ő támogatása is segített abban, hogy az idei Maraton több mint 120000 embert ért el útközben és a több mint 300 általános – és középiskolában megtartott közösségi eseményen keresztül az egész országban.

Elmondható az is, hogy az összes résztvevő rájött arra, hogy a droghasználat elleni küzdelemnek folytatódnia kell. Vannak olyanok, akiknek az életét már tönkretette a drog, és drogfogyasztásuk továbbra is megoldatlan problémaként jelentkezik –nemcsak hazánkban, hanem a világ legtöbb országában is. Mégis, a Drogmentes Magyarországért Maratonhoz hasonló programokkal megvan a lehetőség arra, hogy a gyerekeket és tinédzsereket elfordítsuk az ilyen sorstól. A Maraton által kovácsolt szövetség, a szervezők és támogatók együtt folytathatják a munkát, hogy elérjék ezt a célt.

Az Ember és Szabadság mostani száma közreadja ennek a történelmi, hathetes futásnak az eredményeit és sikereit, ami június 4-én ott fejeződött be, ahol elkezdődött – Budapesten.

És ez kapcsolódási pontként vezet tovább bennünket másik fő témánkhoz, mert szintén Budapest volt, ahová egy másik csapat, a magyar Szcientológia önkéntes lelkészei tértek vissza nemrég az Indiai-óceán szökőár-pusztította partjairól. Ők a közé a több mint 500, az egész világból érkezett szcientológus közé tartoznak, akik munkájukat, otthonukat és családjukat hátrahagyva keltek útra, hogy életerőt öntsenek és reményt adjanak a 2004. december 26-i katasztrófa által megtizedelt lakosságnak Dél-Thaiföldön, Szumátrán, Délkelet-Indiában és Srí Lankán.

Ezeknek az önkénteseknek értékes eszközeik vannak, hogy gyakorlati segítséget vigyenek embertársaiknak, akár nemzetközi, akár személyes krízisre adott válaszként. A történeteik bepillantást engednek a létfontosságú „tudástárra”, amelyet bármelyik jóakaratú ember megtanulhat és használhat, hogy javítsa a saját – és környezete – életminőségét.

A szcientológusok nap mint nap bebizonyítják, akár a szökőár-sújtotta partvidéki falvakban, akár a droghasználat elleni harc frontvonalain: LEHET valamit tenni ezzel kapcsolatban.

Meghívom Önöket, hogy nézzék meg, ez hogyan lehetséges. És mint mindig, várom észrevételeiket és kérdéseiket.

— Grózli Zoltán, szerkesztő

Levélcím: 1399 Budapest, Pf: 701/215