Míg a mormon templomoktól (amelyek csak mormonok számára nyitottak) megtagadták a mentességet, mivel nem „nyilvános vallási istentiszteletet” tartanak, a Szcientológia Egyház megnyerte ezt az ügyet.
A szcientológia újabb ügyet nyert a teljes jogú vallásként történő elismerése felé vezető úton, amikor a londoni Felsőbb bíróság (Lands Chamber) 2023. január 5-én ítéletet hozott a „Szcientológia Egyház Vallási Oktatási Központ kontra Andrew Ricketts, adóügyi értékelő” esetben.
Mint a bíróság határozatában megjegyezte, az ügy nem arról szólt, hogy a szcientológia vallás-e. A kérdésre az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága már 2013-ban igenlő választ adott az „R. (Hodkin) kontra Registrar General” ügyben. A 2023-as felsőbb bírósági határozat a „A szcientológia vallás” szavakkal kezdődik, és ezt a pontot magától értetődőnek veszi.
Amit a felsőbb szintű bíróságnak el kellett döntenie, egy másik kérdés volt, nevezetesen, hogy a Londoni Szcientológia Egyház két épülete vallási jellege miatt adómentességre jogosultnak tekintendő-e.
A határozat két fontos premisszából indul ki. Először is, tárgyalja a kápolnák szerepét a szcientológia egyházain belül. Ezeket vasárnapi istentiszteletekre, hetente kétszer oklevélátadó szertartásokra, esküvőkre, temetésekre, névadási szertartásokra és felszentelések alkalmával használják. A Felsőbb bíróság különböző tanúvallomásokat hallgatott meg, amelyekből arra a következtetésre jutott, hogy a kápolnában rendszeresen tartanak istentiszteleteket, bár ezek valamivel kisebb jelentőséggel bírnak a szcientológusok életében, mint a szellemi tanácsadás (auditálás) és az egyházalapító, L. Ron Hubbard írásainak tanulmányozása.
Ezután a Felsőbb bíróság megvizsgált néhány olyan precedenst, ahol egy sajátos brit törvényt értelmeztek, amely csak akkor mentesíti az adó alól a templomokat és más vallási épületeket, ha azokban „nyilvános vallási istentiszteletet” tartanak. Sok más országtól eltérően az adómentességhez nem elegendő, hogy egy épületet vallási istentiszteletre használnak. Ennek az istentiszteletnek nyilvánosnak kell lennie.
Míg a világ legtöbb országában az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza (LDS) – közismert nevén a mormon egyház – templomai lényegében vallási épületnek minősülnek, és ezért adómentességet élveznek, addig a britek két döntés alapján megállapították, hogy az általuk kínált „vallási istentisztelet” nem „nyilvános”, és ezért ezek az épületek adókötelesek. Az LDS-templomokba ugyanis csak azok a jóhiszemű egyháztagok léphetnek be, akiket egy „templomi ajánlás” nevű dokumentummal azonosítanak, míg az LDS-kápolnát, amely nem templom, és az Egyesült Királyságban adómentesnek minősül, bárki látogathatja.
Még a Plymouth Brethren Christian Church (PBCC) esetében is – amint azt a Felsőbb bíróság döntése is megállapítja – arra a következtetésre jutottak a brit bíróságok, hogy az istentisztelet nem nyilvános, és megtagadták tőlük az adómentességet. Az LDS-templomokkal ellentétben a PBCC istentiszteletei nyitva állnak a nem tagok számára is – amikor a „The Plymouth Brethren” című könyvemhez végeztem kutatást, amelyet az Oxford University Press 2018-ban adott ki, nem tapasztaltam semmilyen problémát az istentiszteletek látogatásával kapcsolatban, és csak arra kértek, hogy ne készítsek fényképeket vagy videókat. Brit bírák azonban kifogásolták, hogy a PBCC istentiszteleteit nem „reklámozzák”, és bevezettek egy „meghívási tesztet”, amely szerint a vallási szervezeteknek aktívan „meg kell hívniuk” azokat, akik nem tagok, az istentiszteleteikre, ha azt akarják, hogy azok „nyilvánosnak” minősüljenek.
A szcientológia esetében az angol adóügyi bíróság (Valuation Tribunal for England, VTE) 2021. június 10-én megtagadta az adómentességet a szcientológia londoni központjától, arra hivatkozva, hogy a vasárnapi istentiszteletek csak egy kisebb részét képezik az egyház tevékenységének, és nem reklámozzák őket. A Felsőbb bíróság azonban megjegyezte, hogy amikor Jonathan Cooper, az adóügyi hivatal munkatársa egy kollégájával titkos vasárnapi látogatást tett az egyházban, akkor – vallomása szerint – az egyik kirakatban egy nagy plakátot vett észre, amely a vasárnapi istentiszteletet hirdette, egy másik pedig az épületbe invitálta az embereket.
Amikor az istentisztelet időpontjához közeledve visszatért, azt látta, hogy két standot helyeztek el odakint, az egyik a vasárnapi istentiszteletet hirdette, a másik pedig ingyenes személyiségtesztet kínált. Amikor beléptek az épületbe, neki és kollégájának tájékoztatást és a teszt elvégzésének lehetőségét kínálták, de amikor kifejezték érdeklődésüket a vasárnapi istentisztelet iránt, szívesen fogadták őket.
Cooper tapasztalatai ellenére az Értékelési Ügynökség és a VTE ragaszkodott ahhoz, hogy a szcientológia „megbukik a »meghívási teszten«, mivel nem tesz elegendő erőfeszítést istentiszteleteinek reklámozására”, amit az is bizonyít, hogy nem sok olyan ember vesz részt a vasárnapi istentiszteleten, aki nem tag. A Felsőbb bíróság elutasította ezt az érvelést, megjegyezve, hogy „nem a közönségnek az egyház által küldött meghívásra adott válasza az, ami egy vallási szertartást nyilvános istentiszteletnek minősít, hanem maga a meghívás és az egyház nyitottsága arra, hogy befogadjon minden jó szándékú személyt, aki úgy dönt, hogy elfogadja azt”. Mivel a szcientológia egyértelműen nyitott arra, hogy azokat is beengedje az istentiszteleteire, akik nem tagok, és aktívan meghívja őket, többek között a közösségi médián keresztül, „nyilvános istentiszteletet” kínál.
Az Értékelési Ügynökség további kifogását, miszerint a szcientológia helyiségei a járókelők számára nem tűnnek templomnak, szintén elutasították. A Felsőbb bíróság megállapította, hogy „Az épület impozáns portlandi kőből készült homlokzatán olyan erkélyek és zászlórudak találhatók, amelyek a Vatikánban sem néznének ki rosszul. A főbejárat fölött (amely teljesen üvegezett, így szabad rálátást biztosít a belső térre) aranybetűkkel, jól láthatóan a »Szcientológia Egyház – London« felirat olvasható. A név fölött egy nagy fehér pajzson a szcientológia nyolcágú emblémája, egy keresztre helyezett csillag látható. A földszinten hat kirakatban plakátok, filmterminálok és egyéb reklámanyagok láthatók. Ez nem egy olyan épület, amely megpróbálja eltitkolni, hogy mire használják.”
Ennek következtében a Felsőbb bíróság nemcsak a kápolnára, hanem a szcientológia épületek helyiségeinek és emeleteinek többségére is visszaállította az adómentességet, megjegyezve, hogy a brit törvények adómentességet biztosítanak a „nyilvános vallási istentiszteleti helyhez kapcsolódóan, és az adott helyen a nyilvános vallási istentisztelet lebonyolításáért felelős szervezet céljaira használt” helyiségek számára is. Egyedül az L. Ron Hubbard-iroda (amelyet a szcientológusok az alapítójuk iránti tisztelet jeleként minden templomukban fenntartanak) és néhány más iroda esetében nem talált közvetlen kapcsolatot a vallási istentisztelettel, és ezek esetében megtagadta a mentességet.
A Felsőbb bíróság döntése egy újabb olyan határozat (immár a sokadik a sorban), amelyben a demokratikus országok bíróságai a meglévő ítélkezési gyakorlatot egy olyan valláshoz igazítják, amelyet ugyan elismertek, de tevékenysége és templomai nem illeszkednek a kereszténység, a judaizmus vagy az iszlám hagyományos modelljéhez. A döntést a vallásszabadság győzelmeként és a mai vallási pluralizmus bölcs elismeréseként kell üdvözölni.
Írta: Massimo INTROVIGNE
Forrás: Bitterwinter.org
