Az elmúlt 75 év alatt az Emberi jogokat voltak, akik megkövetelték, voltak, akik megsértették és voltak, akik annak védelmét tűzték ki célként. A generációk, kultúrák közti különbségek, a nemzetek közötti ellentétek mélyítették az évek során az egyenlőtlenségeket, azonban mégis mi emberek tehetünk a béke megteremtésért azzal, hogy bizalmat adunk egymásnak, megismerjük és gyakoroljuk az Emberi jogainkat és egymással szemben is alkalmazzuk azokat. Mert az ember alapvetően jó, és a jó emberek összefogással és közös hittel képesek egy jobb világot létrehozni.

A Szcientológia Egyház adott otthont 2023. december 13-án az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 75. évfordulója alkalmából megrendezett, állófogadással és barátságos hangulattal egybekötött konferenciának, ahol egyszerre volt jelen a múltunk, a jelenünk és a jövőnk, hiszen kelettől nyugatig, az ókortól napjainkig és generációkon átívelő személyes és online előadásokból kaphattunk nézőpontokat az emberi jogainkról.

A konferenciát Nyitrai Eszter, a Fiatalok az Emberi Jogokért Alapítvány magyarországi képviseletének tagja és az est házigazdája nyitotta meg, majd az „Emberi jogok története” című kisfilm levetítése még tovább nyitotta az érdeklődők kíváncsiságát.

Az emberi jogok gondolatisága már időszámításunk előtt megszületett, amelyet Nagy Kürosz perzsa király egy agyaghengerre vésetett, azonban a történelem során folyamatosan formálódtak ezek a jogok, míg végül „akkor léptek igazán életbe, akkor váltak hatóerővé, amikor arra társadalmi igény volt, ez pedig a polgári társadalom megszületése, a polgári demokrácia és az alkotmányosság megszületése a 18. század végén” – hangzott el Dr. Szikinger István, alkotmányjogász történelmi áttekintésében.

A II. világháború rémtettei után égető szükség volt az olyan intézkedések megtételére, amelyek megakadályozzák egy újabb háború bekövetkezését és lefektetik a béke elősegítésének alappilléreit. Ebben több nemzet egyetértett, így megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ, 1945). A ENSZ egyik testülete, Eleanor Roosevelt emberi jogi élharcos vezetésével megalkotta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely 1948. december 10-én került elfogadásra.

„Mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz” hangzott el Szabó Jucus, UNICEF bajnoktól, aki az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 3. pontját tűzte tevékenysége zászlójára. Véleménye szerint, ha bármelyik pontot kivesszük ebből a nyilatkozatból, az pártállástól, vallási meggyőződéstől függetlenül egy olyan dolog, amit nem fognak támadni az emberek.

Majd megosztott egy döbbenetes adatot, mely szerint a II. világháború óta nem volt annyi gyereknek szüksége a támogatásra, mint napjainkban. Ezért van mit tenni. Ha háborús helyzetről beszélünk, akkor a gyerekek ennek a helyzetnek az elszenvedői, az ő számukra a legnehezebb biztosítani, hogy a jogaik ne sérüljenek hiszen a tanulás, a fejlődés joga nem biztosított. Egy gyereknek a legfontosabb, hogy gyerek maradhasson és játszhasson. Ha ezeket a jogokat egy háborús szituációban meg tudjuk teremteni, már tettünk egy lépést azzal kapcsolatban, hogy jobban érezzék magukat.

Szabó Jucus az UNICEF színeiben segíti ezeket a gyerekeket. De felmerül a kérdés, hogy ha valaki nem egy ilyen civil szervezetnek a tagja, akkor ő mit tehet?

Ha valaki civilként szeretne segíteni, akkor a közvetlen környezetében tehet lépéseket, ha kiválaszt az Emberi jogok közül egyet és azt továbbadja, ha valaki kiáll egy emberi jogért, vagy támogat egy alapítványt, amelynek a tagjai eljuttatják az adományt a megfelelő helyre, ezek mind olyan lépések, amely által valamilyen hatást érhetünk el a világban.

Ennél a pozitív képnél maradva, mégis már egy 21. századi technológiával az online térből osztotta meg gondolatait Dr. habil Nagy Gábor Dániel politológus, közgazdász, szociológus és valláskutató, aki szerint bizalom nélkül gyakorlatilag nincs társadalom, nincs emberi élet. És ez a kettő: a bizalom és az Emberi Jogok nagyon erősen összekapcsolódnak. Végül egyik nagy kedvencét Francis Fukuyama-t idézte:

„A bizalom alapvető fontosságú a társadalomban az emberi jogok megvalósulásához”.

Az Emberi jogoknak az elmúlt 75 év során több kihíváson kellett keresztülmennie. Megjelentek például kulturális és generációs különbségek, illetve technológiai fejlődés indult el. Ezek közül a nemzedékek szerinti különbségeket emelném ki: az előadó bemutatta a generációkat a baby boomer-ektől (1940-50-es évek szülöttei) az „Alfa” generációig (2000 után szültetettek) és a gondolatsort azzal zárta, hogy az igazi probléma a „Z” (1990 után születettek) és az „Alfa” generációnál található. Ők már a mobil technológia, a közösségi média, a mesterséges intelligencia világába születtek, ők a világot nem fogják úgy látni, mint a baby boomer-ek, akikért az Emberi jogok nyilatkozata létrejött. Az ő esetükben szembe kerül a kényelem és az adatvédelem kérdése is.

Ezért a jövőben az Emberi jogokkal kapcsolatos minden cselekedet csak nemzetközi együttműködésben lehetséges, méltányos törvénykezés és jogszabályalkotás szükséges és semmiképpen sem háború.

„Különbözőképpen vagyunk egyformák és egyformán vagyunk különbözőek, de mégis idézném a latin mondást: „Navigare necesse est…”, azaz „Hajózni már pedig kell…”, az Emberi jogok kérdésének az ügyével már pedig foglalkozni kell” – zárta a gondolatait Dr. habil Nagy Gábor Dániel.

Majd a házigazda felkonferálta a következő előadót, ekkor már nagyon sok gondolattal gazdagodtunk, de a figyelem a teremben lankadatlan volt, és még mindig ott volt a kérdés, hogy hogyan is kapcsolódik a Szcientológia és az Emberi jogok egymáshoz? Erre és mélyebb hitvallási kérdésekre is választ adott Miklovicz Attila, valláskutató filozófus, a Szcientológia Egyház Társadalmi kapcsolatok igazgatója.

Az, hogy a Szcientológia miért is foglalkozik ilyen mélyen az Emberi jogok kérdésével, az a Szcientológia céljaiból következik. A Szcientológia egy nagyon pragmatikus, gyakorlatias vallás. Amikor L. Ron Hubbard felnőtt, akkor virágzott az amerikai pragmatizmus. A pragmatizmus lényege, hogy egy elmélet annyira érvényes, amennyire hasznos a gyakorlatban. Ő is erre törekedett, amikor a vallás elveit lefektette, hogy azok gyakorlatias és alkalmazás centrikusak legyenek.

A Szcientológia céljaiban a nincs háború egy fontos alcélkitűzés. Amikor az egyház kiáll az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának széleskörű oktatása mellett és az alaptörvényekbe foglalása mellett, akkor a nincs háború célkitűzést próbáljuk megvalósítani.

„Az emberi jogokat valósággá kell tenni, nem pedig idealista álomként kezelni.” – idézte L. Ron Hubbard kijelentését Miklovicz Attila.

Majd bemutatta, hogy a Szcientológia hitvallásában is benne foglaltatnak az Emberi jogok, amely 4 részre tagolódik: az első az ember jogairól szól az, ahol megjelennek a lélek jogai és Isten jogai is, ezután az alapvetések jönnek, vagyis mi az, amiben az egyház hisz, utána következnek a tiltások, és végül pedig, mik azok a remények, amelyek az egyház munkásságát lehetővé teszik.

Végül megismerhettük Attilától a világnézeti olló modelljét, amely szerint pillanatnyilag két uralkodó világnézeti egység létezik az emberi gondolkodásban: az egyik az empirikus, tudományos megközelítés, amely az olló egyik szára és a tudásra alapoz, a másik a mitikus, dogmatikus jellegű világnézet, ami valamilyen alapvetésre épül, ami nem tapasztalati úton szerzett, ez az olló másik szára. Ez a kétfajta világnézet a történelem során hol jobban kezdett egymáshoz közelíteni, hol pedig eltávolodtak egymástól. Ennek az ollónak a két szára nem tud szétválni, mert összetartja őket a lételméletek bizonyítatlansága.

És amíg nincs megdönthetetlen bizonyítékunk a világ keletkezése, célja tekintetében, addig az Emberi jogokra van szükség ahhoz, hogy garantáljuk azt, hogy mindenki abban higgyen, amiben szeretne és az életét olyan morális és egyéb elvek alapján élje, amik az ő világnézeti sajátosságához kötődnek. „A megoldás a mi kezünkben van, hogy ezt megtartsuk.” – fejezte be beszédét Miklovicz Attila.

Majd Rajkay Emőke, a Fiatalok az Emberi Jogokért Alapítvány magyarországi vezetője vette át a szót:

„Fő célunk az, hogy szeretnénk, ha az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának minden egyes pontja bekerülne a közoktatásba. Ez azért fontos, mert hisszük, hogy a gyerekek oktatása egy olyan jövőformáló tevékenység, ami valóban képes segíteni a gyerekeknek abban, hogy ne kövessék el azokat a hibákat, amiket elkövettek az emberek a múltban vagy adott esetben elkövetünk mi a jelenben. És hogy megelőzzünk bizonyos problémákat.”

Ezeknek a céloknak az eléréséhez szükség van eszközökre, amelyekkel eljuttatják a fiatalokhoz az emberi jogokról szóló anyagokat. Ilyen eszközök: a 30 társadalmi kisfilm minden egyes emberi jogról, ingyenesen elérhető online tanfolyam (32 mini tanfolyamot tartalmaz, amely elméleti részből és kvízkérdésekből áll), felvilágosító kisfüzetek (képekben, illetve pár mondatban minden egyes emberi jogot tartalmaz), valamint a legfontosabb eszköz a tanári oktatói csomag (ingyenes, pedagógusok részére szól, 11 tanóra anyagát tartalmazza, plakátokat, jogi kisfüzeteket is tartalmaz).

Az ingyenes tanári oktatói csomagokat a Szcientológia Egyház adományként készíti el az Alapítvány számára, hogy minél több pedagógus részére el tudják juttatni azokat.

Az eszközökön kívül különböző tevékenységekkel is igyekeznek a fiatalok körében hozzájárulni a Fiatalok az Emberi Jogokért Alapítvány magyarországi képviselői: szemináriumokat tartanak, amelyek keretében interaktív módon átbeszélik a gyerekekkel ezeket a jogokat, majd egy fogadalmat tesznek, amiben megfogadják, hogy tartani fogják egymással az emberi jogokat és toleránsabbak lesznek egymással szemben, ezt a fogadalmat mindenki aláírja és kiteszik az osztályterem falára.

Ezenkívül kis füzeteket osztanak szét az Emberi jogokról, amelyet az este folyamán minden résztvevő megkapott, valamint rajzpályázatokkal ösztönzik a gyerekeket arra, hogy jobban elmélyüljenek egy-egy téma kidolgozásában, illetve a kultúra részévé tegyék az Emberi jogokat. A gyerekek abszolút kreatív módon választják ki, hogyan fejezik ki magukat van, aki valóban rajzol van, aki fest, viszont vannak, akik cselekedetekkel teszik jobbá a világot.

És hogy milyen hatással van a gyerekekre a Fiatalok az Emberi Jogokért Alapítvány tevékenysége?

Az előadása végén Rajkay Emőke megosztott néhányat a gyerekek gondolataiból: tisztelettudóbb leszek a szüleimmel; nem fogok elítélni senkit, előbb megismerem; megbecsülöm, hogy iskolába járhatok; jobban kiállok a saját és a társaim jogai mellett.

A két órás előadás sorozat után állófogadásra került sor, amelynek során a vendégek feltehették kérdéseiket az előadóknak színes, ínycsiklandó szendvics különlegességek és kávé, tea elfogyasztása közben. Mindez csodás hangulatban telt és mindenki elégedetten, tele a múlt és jelen élményével, illetve a jövőre tekintettel a segíteni és tenni akarás vágyától átszellemülve hagyhatta el a dísztermet.